A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja alapján a kutak vízilétesítmények. A Vgtv. 28/A.§ (1) bekezdése értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok körében a települési önkormányzat jegyzője helyi vízgazdálkodási hatóságként jár el, így az ő engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,
• legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel
• kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és
• magánszemélyek részéről
• a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
• nem gazdasági célú vízigény.
A vízjogi létesítési engedély köteles, de jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített vízilétesítményekre – így az ásott és fúrt kutakra is - vízjogi engedélyt kell kérni.
Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási vagy megszüntetési engedélyezési eljárását. Amennyiben a tulajdonos fenti határidőig nem kérelmezi az eljárást, úgy a fent megjelölt határidőt követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.
A Vgtv. 29.§ (7) bekezdése szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített kútjára a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást legkésőbb 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.
Ásott kút esetén:
1. 1965. július 1- ig bárki, szabadon és engedély nélkül ásathatott kutat a saját telkén, ezért az 1965 előtt ásott kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
2. 1965. és 1992. február 15. között a kút ásásához vízjogi létesítési engedélyt kellett (volna) kérni, ezért az ekkor ásott kutakra fennmaradási engedélyt ad a jegyző.
3. 1992. február 15. után ásott kutakra fennmaradási engedélyt kérhető.
Fúrt kút esetén:
1. 1992. február 15. előtt fúrt kutakra üzemeltetési engedélyt kell kérni.
2. 1992. február 15. után fúrt kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni.
Ha nem szeretné tovább használni a kútját, esetleg már be is temette, de nincs hivatalos dokumentuma róla, abban az esetben megszüntetési engedélyt kell kérni.
A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesített kutakra vízjogi fennmaradási engedély abban az esetben adható, ha a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket bizonyítottan nem sért.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a vízilétesítmény létezik (nem történik meg a szakszerű eltömedékelés), addig a fennmaradási engedélyezési eljárást le kell folytatni. Amennyiben a szakszerű megszüntetés mellett dönt az üzemeltető, ehhez is a települési önkormányzat jegyzőjének - a megszüntetés elvégzése előtt kiadott - engedélye szükséges.
Változatlanul – a kivitelezés megkezdését megelőzően beszerzett – vízjogi engedélyhez kötött a háztartási vízigény (pl. locsolás) kielégítését szolgáló ásott vagy fúrt kutak létesítése, majd a létesítés befejezése után azok üzemeltetése (használatba vétele) is. Az engedélyezés szintén a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.
A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélykérelemhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más a létesítő/kérelmező személye,
- az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlan tulajdonosa,
- a közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket is érint,
- a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontja szerinti dokumentáció (a honlapon megtalálható kérelem űrlap + helyszíni fényképek a kútról).
Ásott kút esetén az űrlap ’Nyilatkozat’ bekezdését csak a tulajdonosnak/kérelmezőnek kell aláírnia, amennyiben az ásott kút a fent meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelel.
Fúrt kút esetén az űrlapon a kérelmezőn kívül egy erre jogosultsággal rendelkező szakembernek is nyilatkoznia kell, és a nyilatkozatot aláírásával kell igazolnia.
Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény céljára használják, a kút saját célú ivóvízműnek minősül. Új saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre. A meglévő ivóvízmű az üzemeltetési engedély lejártát követően házi vízellátás céljára (nem ivóvíz) engedélyezhető. Ivóvízcélú hasznosítás esetén a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.
Egyéb fontos szabályok:
• Szennyvizet, csapadékvizet a kútba vezetni tilos! A kitermelt víz használata során keletkező szennyvizeket a környezetet nem veszélyeztető módon kell elhelyezni.
• Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízellátó létesítménnyel összekötni tilos, mert a talajvízben esetlegesen jelen lévő kórokozók az ivóvíz hálózatba kerülve tömeges megbetegedést okozhatnak.
• A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.
• A jegyzői hatáskörbe tartozó fúrt kutak utólagos engedélyezésekor jogszabály szerinti szakember (vízkútfúró, tervező vagy hidrogeológiai szakember) közreműködése szükséges. Új fúrt kút létesítése esetében a kivitelezést csak vízkútfúró szakember végezheti. Ásott kút bármilyen vízjogi engedélyezési eljárásában nem követelmény a jogszabály által meghatározott szakember közreműködése.
A fenti tájékoztató az 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) alapján készült, mely szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
Jelenleg hatályos jogszabályok:
• 1995.évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
• 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
• 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
• 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
• 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékről.
Dokumentumok:
- Hasznos információk és gyakran ismételt kérdések
- Kérelem kút üzemeltetéséhez, fennmaradásához
- Kérelem kút létesítési engedélyezéséhez
- Kérelem kút megszüntetéséhez
A Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) felhívja a figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése során felvételre kerülő személyes adatokat az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok áramlásáról, valamint a 95/46/ EK rendelet hatályon kívül helyezéséről és a Hivatal Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglaltaknak megfelelően kezeli.
