A Bükki Nemzeti Park egy jelentős természetvédelmi problémára szeretné felhívni a lakosság figyelmét.
Az utóbbi években az Igazgatóság működési területén a parlagfű mellett egyre nagyobb mértékben kezdtek egyes inváziós (behurcolt és agresszíven terjedő) növényfajok is teret hódítani, ezek között kiemelkedő a jelentősége a selyemkórónak (sokak által selyemfű, vagy vaddohány néven ismert).
Korábbi legfőbb élőhelyeiről (gyomtársulások, száraz homokpuszták) a művelt mezőgazdasági területek, illetve a kifejezetten nedves rétek felé is kilépett. Mára a természetvédelmi szempontból értékes területek mellett már a művelt szántóterületeken is intenzíven terjed. A faj a gyomtársulások mellett különösen azokon a mezőgazdasági területeken terjed jól, amelyek rendszeresen bolygatottak, illetve művelésük, használatuk nem rendszeres vagy rendeltetésszerű.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a selyemkóróra vonatkozóan számos előírást, szabályozást tartalmaz. Ezek között szerepel a növény szándékosan történő tartásának, szállításának, szaporításának, kereskedelmének, felhasználásának, környezetbe való kibocsátásának tilalma is. A törvény 111 A. § szerint az előírások megszegői kötelezhetők az állományok kiirtására és a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására is.
A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2. §-a pedig a földhasználók és termelők esetében kötelező védekezést ír elő a faj ellen.
A védekezés lehetőségei és módjai:
A legfontosabb a megelőzés, a faj megtelepedésének megakadályozása, a korai észlelés. Az egyed ellen még sokkal nagyobb hatékonysággal lehet védekezni, mint egy kiterjedt, zárt állomány ellen. A mással összetéveszthetetlen virágzatú és termésű, 1-1,5 méter magas, tejnedvet eresztő növény már virágzás előtt is könnyen felismerhető.
A faj elleni védekezés leghatékonyabb módja a kémiai, növény-védőszeres védekezés. Életstratégiája miatt (raktározó-kúszó gyökérrendszer) a mechanikus védekezés nem eredményes, kaszálás/szárzúzás után a növény mindig kihajtott, számottevő hátrányt nem szenved.
A növény-védőszeres védekezés során glifozát tartalmú szer használta ajánlott 2,5-5 t%-os koncentrációban, szükség esetén tapadást segítő és felszívódást segítő anyag használata javasolt. A szert pontpermetezéssel vagy kenéssel ajánlatos a selyemkóró egyedeire évi 1-2 alkalommal alkalmazni. A kezelésre a legalkalmasabb a virágzás előtti és alatti időszak (május közepe - július eleje), az újrasarjadt egyedeket augusztus-szeptember hónapokban érdemes újra kezelni. A nagy meleg és az erős UV sugárzás nagymértékben csökkenti a vegyszeres kezelés hatékonyságát, ezért a kezeléseket lehetőleg a reggeli-délelőtti órákban szükséges végezni. Szem előtt tartva, hogy növény-védőszeres védekezést sok esetben csak engedéllyel vagy más szabályozás betartásával lehet végezni és számos más dologra is oda kell figyelni (pl. környezetvédelem, balesetvédelem, biogazdálkodás, stb.)
Azon területeken ahol a növény-védőszeres kezelés nem, vagy csak korlátozottan végezhető, ott a virágzó állomány kaszálása, szárzúzása szükséges, egy ősz eleji ismétléssel kiegészítve. Ez legalább megakadályozza, hogy a növény magot érlelhessen és újabb helyszíneken telepedhessen meg. A kaszált, szárzúzott állományok a rendszeres kezelés ellenére nem szűnnek meg, mert a növény gyökérzete a talajban terjedve folyamatosan növekvő kolóniákat hoz létre.
Amennyiben a fajjal vagy az ellene szükséges védekezéssel kapcsolatban kérdései merülnek fel, kérem, forduljon a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereihez! (3304 Eger, Sánc u. 6.; T: (36) 411-581; e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Magyar államkincstár
